XIX. Nemzetközi Gazdaságtörténeti Kongresszus
2022. július 25−29., Párizs
A rendezvény helyszíne Párizs északkeleti permén, a 19. kerületben, Aubervilliers-ben, egy egykori ipari területen felépült új egyetemi campus volt. A kongresszuson a világ számos országából érkezett közel 1500 résztvevő és 200 szekció volt, amelyek jól reprezentálták a gazdaságtörténet kurrens témáit, sokszínűségét, vitalitását és globális elterjedtségét.
A kongresszus részeként került sor a Klement Judittal és Hidvégi Máriával közösen megszervezett Resources of Entrepreneurship – The Case of East Central Europe elnevezésű szekcióra, amelynek keretében tíz neves gazdaságtörténetész előadása hangzott el, köztük Pogány Ágnes és Klement Judit Resources of Entrepreneurship in East-Central Europe − the case of the Hungarian Flour-Milling Industry before 1945 című prezentációja. A panelen előadást tartott kutatócsoportunk másik tagja, Hidvégi Mária is, előadásának címe: Innovation capacity as a strategic resource, the influence of the changing institutional environment: the example of Tungsram. A számos érdeklődő jelenlétében megtartott panelen két felkért hozzászóló mondta el gondolatait az elhangzott előadásokról, Andreas Resch, Unversity of Vienne, és Harm G. Schröter, University of Bergen, aki sajnos Covid megbetegedése miatt nem tudott személyesen részt venni a szekción) A szekció a közép-kelet-európai térség vállalatainak, vállalkozóinak történetét új módon vette szemügyre. Ma már elegendő tudás gyűlt össze az egyes országokról ahhoz, hogy megpróbáljunk ebből átfogóbb képet alkotni. A szekcióban több közép-kelet-európai ország kutatója azt vizsgálta meg, hogy milyen típusú, természetű vállalatok jöttek létre a 19. század elejétől a térségben, változtak-e a sajátosságok a 20. század folyamán, a két világháború között és az államszocializmus idején. A szekció elsősorban azt kívánta megvizsgálni, hogy milyen hálózatokra és erőforrásokra (humán-, nyersanyag-, pénzügyi, környezeti, politikai-, vagy rokonsági, felekezeti), támaszkodtak ezek a vállalatok a történetük során. A szekció fontos célja volt annak a vizsgálata, hogy mennyiben jellemezték a közép-kelet-európai vállalatokat is mindazok a sajátosságok, amelyeket Schröter és Amatori munkáiban az európai vállalatok jellemzőinek tartott, illetve mennyiben mások az eltérő történelmi feltételekből adódóan. A szekció sikeres megrendezését egy hangulatos kis étteremben közösen elköltött vacsorán ünnepeltük meg a Montmartre-on.
A kongresszuson rendezték meg az IEHA (International Economic History Association) közgyűlését is, amelyen a Nemzetközi Gazdaságtörténeti Társaság magyar tagbizottságát Pogány Ágnes alelnökként képviselte. A közgyűlésen a tagszervezetek közé választották a Lengyelországot képviselő szakmai szervezetet, sor került a Végrehajtó Bizottság új tagjainak megválasztására és az IEHA vezetőségének megújítására is. A szervezet új elnöke a kongresszust szervező bizottság vezetője, Liliane Hilaire-Perez (Université Paris Diderot, France); az új főtitkár Leigh Gardner (London School of Economics) lett. A következő kongresszus helyszínét egyelőre nem sikerült kijelölni elegendő megfelelő jelentkező hiányában, ezért ideiglenesen az alelnök az előző, bostoni kongresszus háziasszonya, a szervezet eddigi elnöke Anne McCants (MIT, Boston) lett.